Azzurri

 A nyári igazolásokra tekintve hosszú és izgalmas szezon vár minden vérmes tifosira, többszereplős versenyfutás a bajnoki címért, a tavalyihoz hasonló küzdelem a BL és EL helyekért és a kiesésre is akad legalább 4-5 titkos esélyesünk. Elmondható tehát, hogy idén szinte minden találkozó a még szokottnál is nagyobb téttel bír, egy-egy nem várt pontvesztés pedig könnyen szezon végi nagy sírás-rívással végződhet.

Lássuk be a modern kor labdarúgása már réges-régen eladta lelkét, a játékosok némi pénzért az anyjukat is, nemhogy hűség és nevelő egyesület, a klubok a siker érdekében szembe mentek tradícióikkal, a szövetségek pedig már hosszú-hosszú évek óta szinte csak és kizárólag a profitmaximalizálás érdekében hozzák döntéseiket. Lásd Ibrahimovicsok és CéRonáldók, légiósokkal telepumpált együttesek, a közvetítések miatt 4 naposra nyújtott fordulók.

Modoros bár, de igaz sajnos.

Újabb mérföldkő lehet mindebben a Triestina elnökének egyébként zseniális ötlete; minek a lelátó egy jelentős részének megnyitása, amikor csak a probléma van vele. Hőbörgő, eredményt számon kérő szurkolók, magas takarítási költség, esetleg még idényenként néhány balhé is a kérdéses szektorokból. Jóval egyszerűbb, ha a székekre hatalmas műanyag drapériákat fektetünk, melyek tökéletesen megkomponálva a tv-n át pont azt az érzetet keltik, mintha a stadion érintett része szurkolókkal lenne tele.

 Azért itt még nem tartunk szerencsére, viszont annyiban talán igaz a cím, hogy ideje próbára tennie magát az együttesnek és végre egy kis erőt demonstrálnia a csoport többi tagja felé, nehogy vérszemet kapjon bárki is a megsebzett oroszlán látványától. Prandelli megdöbbentőt már nem húzott (húzhatott) az Elefántcsontpart elleni mérkőzéshez képest, marad a 4-3-3 Molinaróstól, Pepéstől, Cassanistól.

Balotelli, Amauri sérült, a súly tehát a Cassano-Pazzini tengelyen, akik szinte hihetetlen, de most először léphetnek pályára egyszerre a válogatott színeiben. A Sampban szerencsére alaposan belekezdtek, Pirlo is mintha némi kedvvel játszogatott volna hétvégén, a Juvés szekció meg még nem bukott egyelőre ismét akkorát, hogy magával rántsa az egész együttest, szóval akár bízhatunk is egy nyugodt győzelemben.

Kezdés 20.45-kor, közvetítés 20.30-tól a Rai Uno-n

Várható kezdőcsapatok:

Észtország: Pareiko - Klavan, Piiroja, Barengrub, Jaager - Kruglov, Vassilijev, Dmitrijev, Puri - Kink, Saag

Olaszország: Sirigu - Cassani, Bonucci, Chiellini, Molinaro - De Rossi, Pirlo, Montolivo - Pepe, Pazzini, Cassano

  Túlzás nélkül állítható, Mino Raiola idén a csúcsra ért. A nyár négy legnagyobb transzferéből három az ő kezei között futott át, Balotelli, Ibrahimovics és Robinho is az olasz közreműködésével cserélt klubot. Olaszországban már évek óta slágertéma az ügynök munkássága, érdemes talán most már itthonról is kicsit jobban körüljárni életútját.

Nocera Inferiorében látta meg a napvilágot, de nem sokáig nevelkedett Dél-Olaszországban, 1 éves korában szüleivel a Hollandiában található Haarlembe emigrált. A család ráment a biztosra, olasz éttermet nyitottak a holland konyhától megcsömörlött helyiek örömére, míg a kis Mino az iskola mellett leginkább a helyi csapatban kergette a labdát (vagy mostani képeit nézve lehet, hogy inkább a labda őt). 18 éves korában aztán rájött, hiba lenne továbbra is a pályán eltékozolnia tehetségét, amikor sokkal jobban kamatoztathatóak képességei a pálya mellett, s mivel ez másnak is feltűnt közvetlen környezetében, kisvártatva kinevezték a klub utánpótlás vezetőjévé.

Olyan átlag kéthavonta mindenki hajlamos elsütni legalább egyszer Milánóba szerződése óta (élén Berlusconival), hogy Ronaldinho most aztán tényleg ismét régi formájában tündököl, lerázta magáról rátapadt zsírjait és nézd csak nézd, ilyen csel, esernyő, parasztkör, látod, jobb mint volt valaha..

Aztán persze néhány héten belül mindig kiderül, hogy sajnos ez már csak Leccék és Siénák ellen ül, két egymást követő meccsen, meg még úgysem, ha csak e két csapat váltogatná egymást egész idényben, de azért ne legyünk igazságtalanok, amikor 'Dinho villant, az még mindig a legnagyobb esemény az egész futballcirkuszban (gyönyörű szó).

Így volt ez most hétvégén is, az újonc ellen olyan 90 perces showt produkált a brazil, hogy egyből neki is adtuk a hét játékosa címet. Video a legszebb cselekből és minden másból alant, kísérje taps minden mozzanatát;

Elkezdõdött hát a szezon, és míg a nagyobb csapatok Cesena szintü szedett-vedett gárdákkal bohóckodtak, addig a Violák rendesen bekezdtek, és a tavalyi 6. helyezett Napolival találták szembe magukat. Kemény és indulatokkal teli meccs volt, egyben a forduló legnagyobb összecsapása is, és bár a játék képe alapján kiegyenlített volt a küzdelem, azért a focit csak gólra játszák, szabályosból meg a lilák rúgtak többet... persze a bíró ezt nem így látta. Bemutatkozott a kispadon Sinisa Mihajlovic, kevésbé volt tökös, mint amennyire kellett volna, nyikorognak még azok a fogaskerekek, de határozottan jó lesz ez, puskaporos mérkõzés volt bírói bakikkal tarkítva.

A nyári mercato utolsó órái is hoztak fordulatot az AS Roma számára. Sajnos Riise mellé igazi alternatívát jelentő balhátvédet nem sikerült igazolni, így a veres megint játszhatja végig az egész szezont. Fasza gyerek a viking, bírja a gyűrűdést, akkor volna gáz, ha megsérülne. 

Egy újabb csatárt viszont sikerült igazolni. Boriello megszerzése azt is sejteti, hogy nincs minden rendben az állítólag sérült Adrianoval. Ezzel együtt mintha kicsit sokan lennénk elöl, hiszen ott van a Capitano, Vucsinics, Adriano, Baptista, Okaka és most Boriello is. Hiába az egész nyári erőfeszítés csak nem sikerült eladni Baptistát és Okaka sem került újabb kölcsönbe. Tippünk szerint télen mindketten távoznak majd.

Véget ért a Serie A első fodulója talján földön, így a mi Tippjátékunk is átesett a vízkeresztségen. Voltak telitalálatos jóslatok is és volt, hogy az egész látnok társulat mellélőtt a vadnak. A mezőnyben szorosan egymás mellett állnak a résztvevők, bemelegítésnek nem is volt rossz. Aki lemaradt volna az első vokskörről, az se csüggedjen, a hét második felében kikerül a Tippjáték következő, második fordulójáról szóló bejegyzés, ahol ismét mindenki megmutathatja, mennyire ért az olasz focihoz! Várjuk a további leendő Tippkirályokat, hiszen minél nagyobb a mezőny, annál élvezetesebb a játék. Az első kör után nagy tapsvihar popp kollégának, ő vezeti a játékot.

Elnézést kérek a borzasztó szóviccért, amit a címben vétettem, pedig nem is vagyok különösebben elkeseredett. Persze kikapott a csapat, ez soha nem jó hír, de volt egy csomó biztató jel: Hernanes minden megmozdulásán látszó kiváló képzettsége és ragyogó technikája, Matuzalem és Ledesma áldozatos munkája, csettintésre okot adó labdákkal, Zarate sebessége valamint Hernanes és Zarate összjátéka. A védelem - ami tavaly az egyetlen értékelhető csapatrész volt - most egy kicsit hagyott kívánnivalót maga után, de nem vagyok telhetetlen. Miért nem?