Ha szombat, főzünk. Húst akartatok, itt van. Marhanyak, a leghíresebb mártáshoz. Ragú alla bolognese.
Hozzávalók 4 személyre:
Újabb két megoldandó feladat előtt áll Cesare Prandelli csapata, pénteken Belfastban az északírekhez látogatnak, ezt követően pedig Genoába fogadják Szerbia legjobbjait. Az olasz válogatott az elvárásoknak megfelelően kezdte a 2012-es Európa Bajnokság selejtezőit, hiszen két forduló után a tabella élén áll 100%-os teljesítménnyel. Ám a komolyabb megmérettetések csak most jönnek.
A soron következő mérkőzésre fókuszálunk: Észak-Írország - Olaszország
Lássuk a legutóbbi olasz - északír összecsapást 2009-ből. Hasonló eredménnyel ma is elégedettek lennénk!
Közeledik a vasárnap, mikor is van remény egy tévés meccsre itthon is, kerítsünk ennek szép tálalást a heti hírek legfontosabbjainak összefoglalásával:
Matuzalem még mindig külön készül a többiektől. Reja a múlt héten azt mondta, van arra remény, hogy a Bari ellen már játszani fog, de ez továbbra is kétséges. Helyettese, Ledesma egyébként azt nyilatkozta, hogy örömteli számára a válogatott stábjának figyelme és igyekszik ezt meg is szolgálni. Ne feledjük, Prandelli első keretében ott is volt a neve, szem előtt van.
Bobo Vieri a Lazio edzésén vett részt! Nem, sajnos nem tér vissza, csupán szerette volna egy kicsit megmozgatni a tagjait, így a régi harcos természetesen bebocsátást nyert Formellóba. Szépen végig is hajtotta a foglalkozást, folytatásról egyelőre nincs hír.
Nem tisztem itt és ehelyütt védelmembe venni Andrea Pirlót, már csak azért sem, mert én is ostoroztam eleget, úgy érzem joggal, az utóbbi időszakban mutatott fásult játéka okán, de ami szombat esti gólja után az internet bugyraiból nyakába zúdult, azt semmiképp nem érzem fairnek és helyét állónak. Nem, Pirlo nem fényévenként durrant egy nagyot, egy-egy találatával aztán hosszú évtizedekre bebetonozva magát csapatába, mint ahogy azt vádként többen is fejéhez vágják. Szemére lehet vetni ugyan, hogy több BL cím, Scudetto és egy Világbajnoki győzelem után kevésbé tűnik motiváltnak, de azt elvenni tőle, hogy még ennek ellenére is jópárszor csapata sikerének legfőbb letéteményese, gólt érő aszisztjaival, vagy éppen egy-egy hatalmas távoli lövésével, igazán beszűkültségre vall.
Emlékeztetőül igyekeztem hát tényleg csak a legszebb pillanatokat összeszedni utóbbi 3 évének villanásaiból, reméljük az őt kórusban szídók emlékezete is újraéled e révén kissé.
Bizony, bizony, bizony. Hat forduló után a Lazio pontelőnnyel vezeti a Serie A-t, méghozzá teljesen megérdemelten. Nem az a szép, hogy remek játékkal tudnak felülkerekedni az aktuális ellenfeleiken, hanem az, hogy gyatra időszakokkal is nyomást tudnak kifejteni és nyertes mérkőzéseket lehozni, ez pedig csak a nagyok sajátja. Az utóbbi két meccsen abszolút a felsőházba tartozó csapatokat sikerült legyőzni, akik bizonyították, hogy nem véletlenül vannak ott, ahol. A hab a tortán pedig az, hogy Mauri és Floccari ott van a válogatott keretében. A tovább után a vasárnap délutáni mérkőzés elemzését találjátok:
Meggyőződésem, hogy a Juve drukkerség a Sorssal való önkéntes szembeszegülés eredménye, amit legegyszerűbben úgy tudnék megfogalmazni: házhoz menni a lófaszért. Mentségül az szolgál, ha valaki olyan fiatal, mint Unimuck, vagy olyan megátalkodottan fanatikus, mint a férjem. Félek a naptól, mikor ők ketten egymásra találnak, amíg bírom, húzom az időt.
A Derby d’Italia 1967-ben, mikor Gianni Brera olasz újságíró elnevezte ezt a mérkőzést valóban a gigászok harcáról szólt, hiszen az Inter(ke) mellett a Juventus volt a két legeredményesebb csapat a Serie A-ban, mostanra azonban indokolt lenne a névváltoztatás, mert hogyan nevezhetnénk már a Sántagebe Zebrákat gigászoknak, az utóbbi időben a hullámvölgy az egyetlen szó, ami eszembe jut róluk. A szar játék állandó jelző, az nem kell hogy eszembe jusson.
Előrebocsátom: az ilyen meccseket a legnehezebb megnyerni. Pedig, ha most meglesz a 3 pont és az Inter nem nyer a Juventus ellen, akkor a Lazio vezetni fogja a Serie A-t! Ad absurdom, ha kikap az Inter és csak döntetlent játszanak a rómaiak, akkor is, de nem erre kéne bazírozni. A tovább után elemezzünk.
Mondhatnánk nem történt semmi különleges tegnap este, csak hozta a csapat ami tőle elvárható, de mégis egy sokkal fontosabb esemény tanúi lehettünk, ami remélhetőleg bőven túlmutat majd e fordulón. Látványosan összeszedte magát ugyanis nem is a gólja és néhány egészen zseniális passza okán Andrea Pirlo, hanem az utóbbi néhány mérkőzés alapján a csapat valódi motorja, az együttes hangulatát, elszántságát leginkább befolyásolni képes, a jó szereplést hosszú távon leginkább garantálni tudó, a középpályás védekezést sokszor egymaga megoldó Gennaro Gattuso.
