Azzurri

 Genoa elleni idegenbeli győzelmével bizonyította minden fanyalgónak, a Napoli  túlnőtt korábbi árnyékán. Ez már nem egy kizárólag hazai környezetben veszélyes lelkes középcsapat, aki maximum néhány hétre kapaszkodhat fel idényenként a nagyok közé egy jobb sorsolásnak vagy a szerencsének köszönhetően, hanem egy ugyan még sebezhető, de már szigorúan komolyan veendő élcsapat.

Adriano-ra voksoltak a legtöbben az Arany Szemetes-díj szavazásán, így a brazil 2006 és 2007 után harmadszorra is magáénak tudhatja e nem éppen elismerő kitüntetést. A szavazók szerint a 2010-es esztendő leggyengébb teljesítményét a Roma támadója produkálta a Serie A-ban, akinek mindehhez elegendő volt nem egész fél év, miután Brazíliát elhagyva nyáron a Farkasokhoz igazolt.

 Kiváló elemzés jelent meg a Corriere dello Sport honlapján, igazi számorgia a statisztikák szerelmeseinek. Az olasz honlap elemzői a hétvége kapcsán aktuálissá vált legfrissebb kimutatásokat tárták a nagyérdemű felé, hajtás után némi szemezgetés a legérdekesebb közül;

Mint azt már korábban megírtuk, az Inter fiatal védője távozni szeretne Milánóból, miután Benítez alig-alig ad számára bizonyítási lehetőséget. Mourinho kezei alatt a tehetséges bekk kezdte magát beverekedni a Nerazzuri kezdőjébe, ám a portugál mester távozásával Santon is kikerült a reflektorfényből. Ennek ellenére több klub is szívesen leigazolná az ifjú olaszt, előző héten például a Lazio háza tájáról röppentek fel hasonló hírek. Ám a kérők listája folyamatosan bővül, már angol sztárklubokkal is szóba hozták az elhanyagolt játékost.

 Egyre valószínűbb forgatókönyvnek tűnik egy esetleges Amauri - Gilardino csere a téli átigazolási szezonban, erősíti meg több olasz internetes oldal is transzferelemzésében. A Fiorentina csatára iránt már nyáron is komolyabban érdeklődött a torinói klub, de akkor a firenzei egyesület még elzárkózott az üzlet elől, Pantaleo Corvino, a violák sportigazgatója azonban megenyhülni látszik, s egyes források szerint látna fantáziát a felmerült cserüzletben.

 Angol sajtóhírek szerint amennyiben Rafa Benitezt valóban Fabio Capello váltaná az Inter kispadján, úgy a Mister nem érkezne egyedül Angliából, nagy valószínűség szerint vele tartana a válogatott támadója, Wayne Rooney is. Ráadásul Morattinak nem is kellene különösebben a pénztárcájába nyúlnia a csatár leigazolásáért, miután Rooney új szerződésében a felek kikötötték a játékos kivásárlási árát is, ami körülbelül mindössze 35 millió euro. Capello és Rooney kapcsolata kitűnő, a támadó kedvenc szerepkörében játszhat, cserébe többször is agyon dícsérte trénerét. Nem mellesleg az angol korábban többször is kijelentette nem óhajt a Unitednél megöregedni.

Tegnap este, nem sokkal fél tizenegy után két szomorú fiatalember nézett egymással szembe. A helyszín Torino volt, egy meglehetősen kietlen stadion, a hőmérséklet a mínusz fokokat ízlelgette és tucatnyi fehér mezes férfi, tőlük messze, csak ordított, ordított. Habár a két fiatalember egymástól ezer és ezer kilométerre született, nevelkedett és élt, bánatuk most közös volt. Fernando Muslera és Luis Cavanda úgy lettek negatív hősei az estének, hogy addig a bizonyos pillanatig mindketten csapatuk erősségei voltak. A függöny lehullása előtti másodpercekben azonban drámájuk éles fordulatot vett és a várt ünneplés helyett a negatív főszerep jutott nekik. Milos pedig csak rázta és rázta...

Ilyen gusztustalan és undorító módon egyszerűen elviselhetetlen veszíteni. Akkor is, ha különben teljesen megérdemelt a vereség, akkor is, ha Iaquinta helyett Gyánó Szabi játszik, több góllal mehetettek volna a hazaiak, már az első félidőben, akkor is, ha addig csak a szerencsén múlt a pontmentés lehetősége. Akkor is. Az ember tökön szúrja magát, mert már maga is elhitte, hogy mindezek ellenére marad a döntetlen. Marad a második hely és marad a 3 pont különbség. Így viszont lett egymás mellett három csapat, pontazonosságban és egy negyedik hely. Ami még mindig nem rossz, de... A tovább után bebizonyítjuk, hogy előbb lesz saját dizájnja a blognak, mint a Laziónak bajnoki címe, valamint azt is, hogy miért teljesen biztos tény az, hogy a csapat ebben az évben komolyat nem fog robbantani.

Örömmámorban úszik a Bianconeri család, miután nagy küzdelemben sikerült legyőzni a Laziót, melynek köszönhetően ismét dobogós a Juventus. Az első találatra nem kellett sokat várni az Olimpico közönségének, a 2. percben Aquilani szögletéből Chiellini talált a vendégek hálójába. A kiegyenlített játékot hozó félidőben a Lazio még Zarate révén egyenlíteni tudott. Egy sarokrúgást követő kavarodásban az argentínt találta meg a labda, aki kihasználta az adódó lehetőséget. A második játékrész egykapuzássá vált, a Juve több helyzetet is kialakított, de sorra el is puskázta azokat. Már többen elkönyvelték a döntetlent, amikor Krasic ugrott ki a jobb szélen, lehagyva védőjét a tizenhatoson belülre törve kapura emelt, amibe Muslera szerencsétlenül ért bele, így a játékszer a kapuba csorgott. A hazaiak szemszögéből szerencsés, ám a játék képe alapján igazságos végeredmény született a forduló rangadóján.

Juventus 2-1 Lazio

G.: Chiellini (2'), Krasic (93') ill. Zarate (14')

Nem túlzás azt mondani a Lazio tekintetében, hogy nem csak a világ hozzáértőbb és focit kedvelő fele, de a Serie A tudorai is meglepődve nézik menetelésüket. December feléhez érünk lassan és a rómaiak csak nem akarják feladni megérdemelten elfoglalt helyüket a dobogón. Jöhetett itt hullámvölgy a derbit követően, 1-2 meccsnyi leeresztések, de akkor is úgy látszik, ezt a csapatot idén biztos, hogy komolyan kell vennie minden ellenfélnek.Nyilván sok oka van ennek, amely okokra hosszabban is ki fogunk térni, közeledve a téli szünet felé.

Bizony, egy egész csapatot leképező értékelést fogunk tartani, kíméletlen éleslátással és objektivitással. Ígérem, ez a nem a csöncsöni objektivitás lesz - milyen durva már, hogy ez a megállapítás jelzővé nemesedett, nem? - , hanem egy frankó átböngészés. Röviden annyit bocsátok előre, hogy az összetevő okok a következők: Muslera baszott jó, időnkénti megingásai ellenére is, az meg hogy mit csinál a válogatottban, érdekelje az uruguayi sporttársakat, a védelem remekül helytáll, holtversenyben a legkevesebb kapott góllal, Kolarov kiválása egyáltalán nem érződik. A középpálya a csapat éke és kincse, mert akinek rombolnia kell, az bizony megteszi szégyentelenül, alkotni meg ott van Hernanes és Mauri, akik ketten olyan szép és imádni való faszagyerekek, hogy egy gőzfürdőt is bevállalna velük bárki. Még szerencse, hogy egyikük sem Xavi és Mexes. Egyszóval, van mire és van kire büszkéknek lenni. A továbbiakban kitérünk arra is majd, hogy miként jön össze Nedved és a nedvesbugyi.hu, illetve milyen kapcsolat van Lichtsteiner és Sissoko között - semmi személyes, nyugi.

 Büntetőt rontott ugyan a giallorossi csapatkapitánya, mégis győzni tudott a Roma, Juan 31.percben szerzett találatának köszönhetően. A farkasok tulajdonképpen végigtámadták a mérkőzést az idei szezont bűn rossz játékkal végigszenvedő déliek ellen, de a befejezésnél rendre hiba csúszott Tottiék játékába. Cassetti kapufáig, Borriello számos elpuskázott lehetőségig jutott, s a végén kis híján ismét jött az utóbbi hetek római forgatókönyve, de a farkasok szerencséjére a Bari nem élt védelmük megingásaival.

Nené mesterhármasával túllendülhet rossz szériáján a Cagliari, a vendég Cataniának esélye sem volt a pontszerzésre. Vass Ádám a kezdőcsapatban, Koman Vladimir a kispadon kezdett a Sampdoria bresciai kirándulásán, melyen Nicolas Cordova távoli lövése döntött a három pont sorsáról. Voli az 55.percben váltotta Stefano Gubertit, míg Vass Ádám a 74.percig szerepelt győztes csapata színeiben.