Sikerült nyerni, méghozzá nem is éppen nehezen, minimálisan harcolva, jó játékvezetés mellett. Ez lehetne a zanzája mindannak, ami ma délután történt. Kétségeink azért ne legyenek: nem azért nyert biztosan a Lazio, mert annyira jó volt a játékuk, hanem azért, mert baromi szar volt a Brescia. Ezt jó, ha megjegyezzük. Ha komolyabb célok felé tekint a csapat, és hát valóban azok a célok, akkor erre a játékra nem lehet alapozni. Persze, szép az, hogy Gonzalez gólt szerzett, ráadásul az elsőt az Laziós pályafutása során, illetve Kozák is azt csinálta, amiért a pályán van, de előbbi ettől eltekintve nem igazán mutatta, hogy miért is lenne alternatíva, bárki helyére is, Kozák pedig fájóan súlytalan. Az a vélekedés, hogy sebaj, gólt szerzett, maximum egy ilyen kaliberű csapat ellen állja meg a helyét, de láthattuk, mennyit ért ugyanez a Milan ellen mondjuk. Örülni persze lehet és kell is, mi is ezt tesszük.
Azt persze továbbra sem értem, hogy ha az a nyomorult Garrido végre felépült, Radu pedig sérült, akkor miért nem lehet kipróbálni azon a poszton, amire szerződtette a klub, de nem én vagyok Reja. 2 millió euró kicsit soknak tűnik egy olyan játékosért, akinek semmi hasznát nem veszi a klub. Persze, ugyanez a vezetés kiadott már 7 millió eurót is egy bizonyos, jelenleg Cipruson csereként - sem - funkcionáló Makinwára. Ettől eltekintve nem volt baj a hátsó négyessel, de az igazi gondot általában nem is ezt szokta jelenteni, hanem a támadások irányába tanúsított undor. Írtam a meccs előtt is: Matuzalem és Ledesma együttes kezdetése nem rossz ötlet, de kicsit túzott bebiztosításnak tűnt a mai meccsen. Sculli pedig megint kellemesen semmilyen volt, bár volt egy kvázi gólpassza. Kár, hogy ez sok mindenre nem elég.
A gólszerzőkről is szóljunk pár mondatot: Gonzalez jó gyerek, a gólöröme kifejezetten aranyos volt, és gyorsabb, energikusabb Maurinál, de összességében nem lehet kérdés, melyikük a jobb. Nyilván a hétközi válogatott meccs elég komoly fáradtságot jelentett a vice kapitányunknak, ez nem is gond, rápihenhet a Bari elleni találkozóra. Kozák esetében pedig ne ájuljunk el akkor, mikor azt teszi, ami az ő fő skilje: pontrúgásoknak megéri rá ívelni. Egy ilyen után szépen bólintott is a kapuba, de ettől nem elalélni kell, ez az, amit elvárunk tőle. A Fiorentina elleni meccsen valóban a mérkőzés embere volt, mert csinált is valamit, mindezeken kívül. Itt most közepes volt, egyedül a gólja miatt lehet az osztályzata jó.
Zarate a pályára lépésekor nagyon vigyorgott, amondó vagyok, hagyjuk meg neki az örömet pár meccsre minimum, és Reja csak a hajrában küldje be. Még a góllövés is majdnem összejött neki, láthatjuk hát, milyen volt az ellenfél. A viccet félretéve, különösebben hasznos ugyan nem volt, de a gyorsasága jól jött a fáradó hazaiak között. Továbbá Hernanes csinált szép dolgotokat, de míg Mauri Rómában, addig ő a pályán pihente ki a hétközi fáradalmakat, még ha azok számára nem is tartottak sokáig. Nálam Lichtsteiner volt a meccs embere, nem először, lehet vitatkozni.
Összességében, egy nem túl kimagasló meccsen, a kötelezőt nyújtva, biztosan nyert a Lazio, amennyiben az Inter ma este nem győz, akkor marad is a harmadik helyen. A Bari ellen ugyanez elég lehet, de a Cagliari ellen, pláne idegenben, igencsak más játék fog kelleni. Meg lehet persze csinálni.
