Ezen a hétvégén csajbulit tartunk az azzurrin, azok a lányok/asszonyok, akiknek már sikerült a jól ismert női praktikákkal, esetleges zsarolással rávenni férjüket arra, hogy valamelyik plázában, szupermarketben koslassanak utánuk órákig üveges tekintettel, becsüljék meg ezt a kis időt, jövő héten a pasik már újra a tévé/monitor előtt fognak ülni, és bajnoki meccset fognak nézni.
Az azzurri blogon a csajbuli is a fociról szól, tessék, a vasárnapi meglepetés. Fociábécé csajoknak. Alapszinten, érhetően, minden nagyképű macsó flancot nélkülözve.
A focimeccsen egy meghatározott területen, 2x11 játékos 2x45 percig játszik egymás ellen. A két félidő között rövid szünet van, pontosan annyi ideig tart, míg egy férfi pisil, aztán összedob egy szendvicset, majd a tálcával és egy újabb felbontott sörrel visszaér a tévé elé.
A játék célja, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a minél többször találjanak be az ellenfél kapujába (gól). A legfontosabb szabály, hogy a játékosok – kivételt képez ez alól a két kapus – nem érhetnek kézzel a labdához. Más testrészekkel igen, de főleg a lábukat használják.
A pálya maga egy zöld felület, fehér csíkokkal. A csíkoknak fontos szerepe van. A játékterületet is fehér csík határolja (alapvonal), ha ezen a vonalon kívül kerül a labda, bedobás következik. (Ha fekete mezes játékosról pattan ki a labda, akkor a másik, piros csapat játékosa dobhatja be és fordítva.) A pálya négy szélén állnak a szögletzászlók. Ha védőről vagy a kapusról megy ki az oldalvonalnál a játékterületen a labda, innen kell berúgni. A szögletet végző játékos nem érhet kétszer a labdához. Rárúghatja egyből a kapura is. A játékosoknak meghatározott távolságban kell állniuk attól, aki a szögletet rúgja.
Van a felezővonal, ez két egyenlő részre osztja a pályát. Középen van egy fehér karika, ennek középpontjából indul a meccs, hogy ki kezd, pénzfeldobással döntik el. Gól után is innen folytatódik a játék (középkezdés). A kapu két végét összekötő fehér vonalat gólvonalnak hívjuk, ha a labda teljes terjedelmével átlépi ezt, akkor beszélünk gólról. Igen, akkor is gól, ha nem rezeg látványosan a háló. A kaputól öt méterre is van egy vonal, kicsit kijjebb egy pont, innen lövik a büntető rúgást, a tizenegyest. Onnan kapta a nevét, hogy 11 méterre festették fel a gólvonaltól. A kaputól legtávolabbi csík az ún. tizenhatos. Ennek a területnek fontos szerepe van. Mivel nagyon közel van a kapuhoz, ha ezen a vonalon belül szándékos szabálytalanság történik, büntetőrúgás jár.
A felületes női szemlélőkben hamar kialakulhat az a téves elképzelés, hogy a mezőnyjátékosok minden rendszert nélkülözve fel-alá futkosnak a pályán, de ez nem így van. Minden csapat meghatározott felállásban, meghatározott taktikával lép a pályára. A csapat játékosainak a pályán meghatározott feladatokat kell ellátni, ezt nagyrészt az elnevezésekből józan paraszti ésszel kikövetkeztethető. A kapus feladata, hogy megakadályozza a gólt. Rá különleges szabályok vonatkoznak, az egyik, már említett, hogy kézzel is megfoghatja a labdát. Onnan lehet megismerni, hogy a meccs ideje alatt végig a 16-oson belül tartózkodik, ő van a legjobban felöltözve, és vastag kesztyűt visel. Nyáron is. Különös ismertetőjele még a hangos óbégatás és a heves gesztikuláció, ennek eredményeként az egy sorba rendeződött három-négy csapattárs fejüket hátratekerve oldalazó mozgást végeznek kezüket hímtagjuk előtt keresztbe fonva. Ezt a jelenetet az ún. szabadrúgáskor figyelhetjük meg, erről később ejtek szót.
A (saját) kapushoz legközelebb az ún. hátvédek vannak. Belőlük több van, elnevezésük szerint balhátvéd, jobbhátvéd és középső hátvéd(ek). Lehetnek négyen, vagy hárman. Feladatuk, hogy feltartóztassák az ellenfél támadásait. Szokták őket söprögetőnek is hívni, szokás volt lenézően úgy nyilatkozni róluk, hogy ehhez a feladathoz nem kell sok ész, de ez nem így van, remekül látnak a pályán és ügyesen mozognak. Következnek a középpályások, belőlük is több van. Van jobbszélső, bal szélső, van védekező- és támadó középpályás. Ezeknek a játékosoknak a feladata az ellenfél támadásainak megszűrése, illetve az, hogy segítsék a csatárok feladatát. Labdát szereznek, passzolnak, felépítik a támadást. A csatárok. Ritka, de van olyan taktikai felállás, hogy egy csatárral játszik a csapat, ez főleg akkor fordul elő, ha védekező taktikát alkalmaz a csapat. Mostanában két csatárral játszanak a csapatok, fő feladatuk a támadás befejezése, a gólszerzés.
Mára ennyi, de figyelem, a következő részben jön a lesszabály, az eddig tanultakat jövő héten kikérdezem!
