Nagy a gond a Fiorentinánál. Minõsíthetetlen, ötlettelen játék, gyengén, jobb esetben középszerüen játszó játékosok, balszerencse, sérülések, a közvélemény pedig már Mihajlovic menesztését pedzegeti mindössze három forduló után, az edzõ kezébõl kezd kicsúszni minden, elégedetlenkedõ játékosok (Boruc már most kijelentette, hogy télen távozik). Derékig ér már a szar, a helyzetet az is jellemzi, hogy egy szerb tini jelenti talán az egyetlen reménysugarat. Hajtás után átvesszük, mi a probléma a Violákkal, méghozzá az olasz foci olyan nagy egyéniségeinek véleménye mentén, mint Paolo Rossi és Cesare Prandelli.
Az egyik nagy probléma, amit a korábbi Fiorentina edzõ, jelenlegi olasz kapitány Prandelli is említett, az az erõnléti gondok. Pontosabban a húzóemberek fizikális problémái. Gilardino, de fõleg Montolivo a VB szereplés miatt késõbb kezdte a felkészülést, Montolivo ráadásul nagyon gyenge formát mutat. Tavalyi szezonban az egyik legjobb volt, a VB-n (le)szereplõ olasz válogatottban is egyike volt azoknak, akikre nem lehetett panasz, az utóbbi két meccsen viszont talán egy jó megmozdulást sem láthattunk tõle. Mélységi irányítóként pedig túl fontos ahoz a posztja, hogy ne érezze meg a csapat a rossz formáját, jelenleg pedig D'Agostino is sérült, pedig õ talán tudná pótolni a hiányosságokat. Mellette így Zanetti kaphat helyet, aki igazából semmit sem tud hozzátenni a játékhoz.
A támadószekció gyenge, statikus, lassú, körülményes, legfõképpen erõtlen. Marchionni a korábbi Juventusos önmagát idézi, Vargas még viszonylag korrekt, de semmi több, Donadel és Cerci pedig végtelenül szürke. Hiányzik az átütõ erõ, a gyorsaság, a magabiztosság. A támadások lassúak, bármely védelem vissza tud zárni idõben, aztán meg marad az alibizés, passzolgatás, a rések céltalan keresése, az elképzelés nélküli kínszenvedés az ellenfél térfelén, a tömörülõ védelemnek pedig már csak felszabadítania kell, ami nem nehéz. Egyetlen dolga az ellenfélnek az, hogy elválassza a támadó középpályát az egy szem lesvonalon álló centertõl, amit sima ügy kivitelezni, Gilardino úgy vesz el az ellenfél védelmében, hogy néha azt se lehet észrevenni, hogy egyáltalán a pályán van, a védõk közt teljesen meghal a játéka. Persze mindez legfõképpen azért van, mert hiányzik a vezér, a fantasista, aki bármikor helyzetbe tudja hozni a jó Albertot. Mihajlovic ugyanis a fantasista szerepet szánta Joveticnek, és teljesen ráépítette a csapatot, de a montenegrói csodagyerek pont az utolsó utáni pillanatban sérült meg, így a taktika máris bukott, nem volt mit csinálni, vagy idõ átszervezni mindent. Ahogy a világbajnok legenda, Paolo Rossi is említette, nagyon nagy szükség lenne Mutura, aki novemberig még eltiltását tölti. A korábbi VB gólkirály szerint ha visszatér a román irányító, minden megoldódik, de egyrészt kérdéses lesz, ennyi kihagyás után milyen formában tér majd vissza, illetve mi lesz addig, fõleg a szerb tréner szívhatja a fogát, hogy kihúzza-e novemberig, ugyanis egyre csak fogy a türelem. Egyetlen megoldás a fiatal friss igazolás, Adem Ljajic lehet. A 18 éves tehetség rögtön be is lett dobva a mély vízbe, de egyelõre még a Serie A légkörét szokja. Nem igazán tudott kiemelkedõt nyújtani, fõleg nem tudta a hátára venni csapatát. Ha sikerül olyan gyorsan belerázódni, mint Joveticnek, akkor még akár össze is jöhet, de jelenleg a Fiorentina csak pontrúgásból veszélyes, vagy messzirõl megküldött bombákból, arra meg nem lehet építeni. Nem sok jót igér a Genoa elleni meccs, nem túl erõsek még a piros-kékek jelenleg, de annyira azért igen, hogy ezt a gyengélkedõ Fiort gólokkal verjék. Feltámadásra nem igazán lehet számítani, ha a szerb nem húz valami teljesen váratlanat, vagy nem talál ki valamit, újabb zakó lesz ebbõl. Holnap majd értékelem a látottakat, addig is Forza Viola!
