Csak annyi történt, mint az előző két szezon kezdetén: a Roma nem nyerte meg első bajnokiját, a játék viszont nem volt tragikus. Sokkal jobban aggódunk az olasz bajnokság magyarországi közvetítési jogát megszerző Digisport közvetítésének elérhetetlensége miatt, hogy szarnának süncsaládot. Mondjuk azok a szolgáltatók is megérik a pénzüket, melyek féltékenységből cseszik fölvenni a csomagjukba a dinamikusan terjeszkedő sportcsatortnát.
Már a múltheti szuperkupa döntő előtt is azt gondoltuk hetykén, hogy egy internet előfizetéssel azért áthidalható a problémánk, de azt a meccset nem streamelte a csatorna. A szombati Roma-Cesena közvetítésével viszont hitegettek a honlapon, de mikor indítani próbáltuk a patakot, megkért minket a rendszer, hogy meccs előtt öt perccel próbálkozzunk újra, akkorra viszont már eltűnt az oldalról a stremelési opció. Drága Csisztu Zsuzsa, legalább ajánljanák föl egy fizetéses streamet, hogy csókoljam szőrmentén! (Ehelyütt azt már nem is taglalnánk, hogy ha már piaci ár fölött megszerezte az olasz jogokat a Digi, akkor miért nem közvetít az összes lehetséges időpontban!)
Térjünk vissza azonban a Roma nem túl jól sikerült rajtjához. Kezdjük ott,hogy a két új fiú Simplicio és Adriano még nem játszott, sőt a hosszú huzavona után végül megvásárolt Nicolas Burdisso sem. Nagyjából tehát a tavalyi arcok fociztak az újonc Cesena ellen, a 0-0 ellenére nem is rosszul. Akadt megfelelő számú helyzet, Julio Sergio a helyén volt, ha kellett, jól állt a lábán a védelem, nem hibázott nagyokat a középpálya, Tottinak volt egy-két látványos megoldása, Menez is kezdi értelmezni az alvezéri szerepét, csak Vucsinics hozta szokásos szezoneleji hebehurgyaságait és a gól sem akart összejönni. Nekünk Juan, Pizarro és a csereként beálló Taddei teljesítménye tetszett a Romából, de a többiek sem játszottak az átlagosnál gyöngébben.
A Cesenára minden toposz rásüthető, amelyeket nagycsapat otthonába látogató és sikeresen szereplő újoncról le szoktak írni. Szervezett védekezés, kulturált fodball, hősies helytállás. Emellett még helyzeteik is akadtak a kinyíló rómaiak között (így legalább megcsodálhattuk J. Sergio lenyűgöző magabiztosságát). A meccs hőse mégis a vendégek - a Romával 2001-ben bajnokságot nyerő - negyvenegy éves kapusa, még a meccs utolsó pillanatában is hatalmas bravúrral mentő Francesco Antonioli volt - egyet azért beszedhettél volna tesó!
Szerencsére voltak akik nálunk is rosszabbul jártak, nem bírjuk nem megemlíteni egy félmosoly kíséretében, a Juve Bari - és a Lazio Samp elleni zakóját. Szinte el sem kezdődött a bajnokság máris két hét válogatott szünet következik, utána egy elvileg nehezebb feladat jut a Romának: a Cagliari idegenben. A most elhullajtott pontokat viszont muszáj Szardínián pótolni Tottiéknak és a magunkrészéről biztosak is vagyunk benne, hogy hozni is fogják a hármat.
Végül térjünk ki a múltheti Bl-sorsolásra. A Roma útjába került a tavalyi döntős Bayern. Örülünk is ennek nagyon, mivel a német futballt és benne a münchenieket mindennél jobban utáljuk, így nem akármekkora flash volna számunkra egy Bayern verés az Olimpicoban.
A másik két ellenfélnél a Baselnél és a Kolozsvárnál papíron erősebbek a farkasok, de nem árt vigyázni velük, hiszen az utóbbi két nemzetközi szezonban mindkettőjük ellen beszedtünk egy-egy kínos zakót. Mivel azonban akkor is kiköszörültük a csorbát, ezúttal is bízhatunk a továbbjutásban.