Ugyan mi a női részből néhány nappal ezelőtt kimaradtunk (ki akarna olasz bikinis lányokat nézegetni, amikor kint az utcán miniszoknyában rohangálnak a mieink), de mivel, mint tudjuk az olasz válogatott nem csak a labdarúgáshoz valójában értők, hanem a Hölgyek és a finomabb érzelmű férfiak körében is a legnépszerűbb, így ezúttal utóbbi két csoportnak szeretnénk néhány hihetetlen exklúzív képpel kedveskedni.
Ha már a játékról nem, legalább a Juventus középpályása, Marchisio vicces kedvéről emlékezetes marad a válogatott utolsó főpróbájának szánt szombat esti svájci fellépése. Vasárnap kora délelőtt robbant be ugyanis az a taljánokat mélyen felkavaró hír, melyet vájtszeműek a kispadot mutató kamera képén felfedezni véltek, miszerint a 24 éves játékos a himnusz egy sorát átköltve mély sebet vágott az olasz főváros, Róma lakóinak szívén.
Az ominózus eset valójában egy plusz szó betoldását jelenti, a juventino a schiava di Roma sor mellé a ladrona szót tűzte, mely tolvajt, gazembert jelent, célozván valószínüleg ezzel az olasz fővárosban elfolyó számolatlan pénzre, illetve az északiak régóta feszegetett kérdésére, miszerint jobb helyen lenne pár száz kilométerrel feljebb Itália fővárosa (pláne, ha nem is Itáliának hívnák). Mindezek mellett természetesen az is megeshet, hogy csak egyszerűen kurva viccesnek érezte mindenféle szándék nélkül Marchisio mindezt, mellette álló csapattársai reakciójából ítélve nem is nagyot tévedve, mégiscsak egy focistáról beszélünk, kevéssé fejlett politikai érzékkel.
Lényeg a lényeg, a mondat úgy tűnik valóban elhangzott, Marchisio pedig a létező legszarabb (ám el kell ismerni zseniálisan pofátlan) reakciót választotta, újságírói kérdésekre a felajzott hallgatósággal közölte; "Nem énekeltem ilyet, mindössze kiestem a ritmusból, ezt érthették félre."
Pillanatnyilag minden a megszokott forgatókönyv szerint zajlik; az érzelmeiktől feltüzelt rómaiak természetesen retorziót követelnek, Lippi védelmébe vette a játékost, az olasz szövetség pedig mélyen kussol. Remélhetőleg minél hamarabb elér majd a történet a játékos "mélyen megbántam mindent" nyilatkozatáig.
Minden világbajnokságnak meg van a maga felejthetetlen ikonja, hosszú évekig visszaidézett pillanata, elég ha csak az utóbbi 20 év tornáit frissítjük fel újra, s máris legalább öt név hasíthat belénk, újra felelevenítve megismételhetetlen pillanatok egész sorát.
1990 - Totó Schillaci
Andrea Carnevale cseréjeként érkezett a tornára a köztudatba mindössze néhány hónapja, Juventusba való szerződése óta berobbant támadó. A VB-t sokadik számú csatárként kezdte, de a némiképp csalódást jelentő harmadik hely ellenére, kétségtelenül Olaszország és a világ egyik legnagyobb sztárjaként fejezte be Salvatore, aki hat, szinte egytől egyig sorsdöntő góljával a torna gólkirálya is lett egyben.
Cannavaro a világbajnokság után kétségtelenül karrierje csúcspontjára érhet, az aranylabdás védő, miután a Juventus a továbbiakban nem tart igényt szolgálataira, az Al Ahli csapatában folytatja (s egyben fejezi is be) pályafutását. A 36 éves aranylabdás játékos a következő nyilatkozatot tette közzé szerződése aláírása után;
"Mindig is arról álmodtam, hogy egy napon Dubaiban élhessek és ebben az országban fejezhessem be pályafutásomat, s mai napon ez az álmom végre valóra vált."
Ezúton gratulálnánk a Capitano sikeréhez, nem is kívánhattunk volna a 2006-os csapat ikonjának szebb folytatást...
Lippi egyébiránt tegnap este tovább szűkítette immáron 23 fősre olvadt keretét, az utazó játékosok végleges névsora a következő;
Kapusok: Gianluigi Buffon (Juventus), Morgan De Sanctis (Napoli), Federico Marchetti (Cagliari)
Hátvédek: Salvatore Bocchetti (Genoa), Leonardo Bonucci (Bari), Fabio Cannavaro (Juventus), Giorgio Chiellini (Juventus), Domenico Criscito (Genoa), Cristian Maggio (Napoli), Gianluca Zambrotta (Milan)
Középpályások: Mauro Camoranesi (Juventus), Daniele De Rossi (Roma), Gennaro Gattuso (Milan), Claudio Marchisio (Juventus), Riccardo Montolivo (Fiorentina), Angelo Palombo (Sampdoria), Simone Pepe (Udinese), Andrea Pirlo (Milan)
Csatárok: Antonio Di Natale (Udinese), Alberto Gilardino (Fiorentina), Vincenzo Iaquinta (Juventus), Giampaolo Pazzini (Sampdoria), Fabio Quagliarella (Napoli)
Bővebben a keretről, illetve a nagy hiányzókról hamarosan...
Nem lennénk a többi blog helyében, akiknek majd egytől egyig meztelen női képekkel, illetve félig vicces videókkal kell operálnia, hogy némi örömöt és lelkesedést csaljon a következő hetek várható kudarcától előre megtört szurkolói arcára. Nekünk sokkal könnyebb dolgunk van e téren, csak újra végig kell nézzük a következő 5 perces videót és máris a torkunkban dobog a szívünk.
A június 11-én elrajtoló első afrikai világbajnokság számtalan egyedi kialakítású stadionnal várja az odalátogatókat. Az Azzurri, a várakozást fokozandó, június 14-én kezdi meg szereplését a tornán, a Paraguay válogatottja elleni, hangolás céljára kítűnően megfelelő mérkőzésen. Természetesen a csapat címvédőhöz mérten egyből az őt megillető helyszínen, a rendező ország (törvényhozási) fővárosának legimpozánsabb stadionjában mutatja meg magát a közönségnek. A 2009-re újjáépített létesítmény a városrész nevét kapta, így lett Green Point Stadium, melynek befogadóképessége 66.000 fő. Öt csoportmérkőzés és egy-egy nyolcaddöntő, negyeddöntő és elődöntő kerül itt megrendezésre.
2010.06.14. 20:30 Olaszország – Paraguay; Fokváros – Green Point Stadion
Hosszas mérlegelés után úgy éreztük úgy korrekt, ha a csoport többi tagjának bemutatásával kezdjük meg írásaink sorát;
Paraguay - június 14., Fokváros 20.30
Új Zéland – június 20., Nelspruit 16.00
Szlovákia – június 24., Johannesburg 16.00
Na, pontosan ennyit érdemes tudni egy világbajnoki címvédőnek a csoportban mellette szereplő lelkes, de csak könnyekre és verítékre számítható próbálkozóiról. Előreláthatólag úgyis remegő térdekkel várják majd vajon mivel áll elő az isteni Marcello, nekünk pedig lássuk be jóval komolyabb dolgokra kell a következő hetekben koncentrálnunk, mint a csoportküzdelmek "izgalmai".
A tradíciók szerint szokásos olasz továbbjutást várhatunk az utolsó pillanatban kivívott második hellyel, de senkit se tévesszen meg mindez, 1938 után újra duplázni fog a világ valaha volt második legeredményesebb nemzeti válogatottja, mely mind a mellett, hogy a VB címvédője, nem mellékesen azért megemlítendő, hogy természetesen az aktuális BL-győztes országa is.
A kétkedők pedig nyugodtan idézzék fel 4 évvel ezelőtti sirámaikat az előre lesajnált romokban vergődő olasz bundabajnokságról, Morattiék nápolyi meghallgatása révén szerencsére ismét minden adott a kupa elhódításához.
