Begyűjtötte ugyan a három pontot, s ezzel a továbbjutást tegnap este az Inter, de aki látta a találkozót, jó eséllyel még mindig a szemét dörzsölgeti. Egyrészt azért, hogy hogy az Istenbe jött össze ez az egy-nullás győzelem a nerazzurrinak, amikor ellenfelének is legalább ugyanannyi helyzete volt, illetve legalább vagy 4 kijátszott ziccere is akadt? Másrészt, hogy a fenébe volt képes a spanyol edző fél év alatt mindent szétkúrni, amit Mourinho két év alatt aprólékosan felépített és tökéletesen működött is?
Ez az Inter nyomokban sem emlékeztet a tavaly mindent besöprő együttesre, borzalmas egyéni hibák, helyüket kereső játékosok jellemzik helyette. A csapat eddigi legnagyobb erénye, a tökéletesre hangolt védekezés totális romokban, a holland bajnokságból Európába csöppenő Twente nem egyszer ficánkolthatott abszolút kedvére a hazai térfélen, legyen szó akár gyors kontrák vagy éppen folyamatos letámadás utáni szituációkról. A támadójáték szintén impotenssé vált, Biabiany nem Inter szint, egy ember formájára kihegyezni az eredményességet (pláne amikor a csapatban játszik még Sneijder és Milito is) pedig nem működhet hosszú távon, még akkor sem, ha ezt az embert történetesen Samuel Eto'onak hívják.
Egyszóval azt tudtuk eddig is, hogy Mourinho távoztával vége szakadt egy érának, de azt talán kevesen hitték volna, hogy egy új, nagyjából működő rendszer felépülése helyett csak kaotik következik. Lássuk be, pillanatnyilag Benitez munkásságának egyetlen kézzelfogható következménye, hogy egyáltalán semmi sem működik úgy, ahogyan az a legminimálisabban is elvárható lenne, s ahelyett, hogy integrálta volna a saját maga által preferált szisztéma szerinti játékot hozzáigazítva az adott környezethez, csak folyamatosan kapálózik, bizonytalanul próbálván megoldásokat találni az éppen legfrisebben felbukkanó problémára, ahelyett, hogy ő maga irányítaná a csapat körüli történéseket.
Benitez kezéből kicsúszott a gyeplő, ezen a tegnap esti győzelem már semmit sem változtat. Ráadásul a spanyol taktikailag megint ott cseszett el mindent, ahol csak módja nyílt rá, teret engedett a gyors, mozgékony holland támadóknak, nem reagált szinte egyáltalán a pályán kialakult helyzetekre, s csak orbitális szerencséjének és az Inter tavalyról megmaradt csapategységének köszönheti, hogy megmenekült az azonnali kirúgástól.
Ha Moratti azonban jót akar magának, ennek ellenére mégiscsak elküldi a fenébe.
INTER-TWENTE 1-0 (0-0)
Inter (4-2-3-1): Castellazzi; Cordoba, Lucio, Materazzi, J.Zanetti; Stankovic, Cambiasso; Bianiany (80' Santon), Sneijder (87' Nwankwo), Eto'o; Pandev (91' Biraghi)
Twente (4-2-3-1): Mihaylov; Rosales, Douglas, Wisgerhof, Leugers (80' Buysse); Brama, Janssen; Ruiz, De Jong, Chadli; Janko (70' Landzaat)
Játékvezető: Lannoy
Gólszerző: 55' Cambiasso (I)
Sárga lap: 73' Leugers (T), 75' Cordoba (I), Lucio (93')
