Igazán olaszosra sikeredett a torna eddigi része, két dögunalmas döntetlen előre temetett ellenfelekkel szemben, hogy aztán rángatózó gyomorral élvezhessük végig a mindent eldöntő harmadik találkozót. Nem is lenne mindezzel semmi különösebb probléma, abszolút művészi szintre lett már az egész szokásos tusa az utóbbi évtizedekben fejlesztve, azonban most kivételesen azért nagyon nem lett volna mindegy hányadik helyen végzünk a csoportban (mert hogy tovább megyünk az ne legyen kétséges), akad ugyanis némi különbség a holland és a dán válogatott játékerejében.

A korábban kapott ezernyi anyázás ellenére tartom, nekünk továbbra sem az ellenféllel kell foglalkoznunk, hiszen egyrészt mégiscsak mi vagyunk a Világbajnokok, másrészt pedig elviekben minden eddigi eredmény ellenére mégiscsak ki kellene emelkedjünk játéktudás alapján ebből a bűn gyenge csoportból. Aki viszont Szlovákia kapcsán mégis bármilyen infóra szorulna, az olvassa el ezt, megtalál benne mindent, amit ellenfelünkről tudni érdemes.

Lippi ismét új felállást szült ma estére, immár látványosan nem találva az ideális kezdőcsapatot. Marchisio sokak örömére végre kikerül az együttesből, helyére pedig az a Gattuso érkezik, akire ha van mérkőzés, amikor még a szokottnál is nagyobb szükség lehet, az kétségtelenül a ma délutáni. Rino remélhetőleg kioszt majd néhány pofont az öltözőben (Lippinek is, mint anno 2006-ban) és belehajszolja a társakat a 3 pont megszerzésébe, a recept a továbbjutáshoz ugyanis szerencsére ennyire egyszerű. Be kell gyűjtsük a szlovákok skalpját és akkor minden további eredménytől függetlenül tovább "menetelünk".

A védelemhez továbbra sem nyúl birkatürelmű mesterünk, így a legalább egy kapott gól garantált, ezt lesz hivatott túlszárnyalni az ezúttal 3 támadóval felálló csatársorunk. Gilardino játékát nem erőlteti tovább Lippi (továbbra sem gondolom, hogy eddigi gyenge szereplése a firenzei bűne lenne), őt Di Natale váltja majd legelőre tolva, a két szélen pedig Pepe és Iaquinta feladata lesz minél jobb helyzetbe hozni az idei capocannonierét.

A középpályán De Rossival, Montolivóval és Gattusóval nem lehet különösebb probléma, remélhetőleg ez a hármas megadja majd a kellő stabilitást a védekezésünknek is, ha pedig esetleg úgy áll majd a mérkőzés, hogy ez a kissé defenzívebb formáció túlságosan hátráltatja támadásépítéseinket (ergo nem jönnek a várt gólok), Lippi végre hadba küldheti csodafegyverünket, Pirlo ugyanis úgy áll, ma délutántól újra bevethető lesz.

Könnyű mérkőzésre és továbbjutásra senki ne számítson, majd minden csoportellenfelünk élete meccsét vívja ma, hogy a legjobb 16 közé masírozhasson. De mivel szerencsére a szlovákok sem tehetik meg, hogy letáborozzanak saját tizenhatosuk elé (azért nyilván nem esnek nekünk majd), így remélhetőleg az eddigieknél jóval több helyünk lesz támadásépítésre, ami azért sokkal szebb kilátásokkal kecsegtet.

Bízzunk benne tehát, hogy a gyenge kezdés csak a szokásos forgatókönyv része volt. Remélhetőleg ma este kicsit, ha csak néhány napra is, de elégedette(bbe)n hátradőlhetünk.