Kikaptunk. Ez van, nem kell túlcifrázni. A lényeg egy ilyen meccsen - pláne ebben a szezonban, pláne-pláne a Laziónak - nem a győzelem, nem lőtt gólok, még csak nem is a dicsőség. Ami számít, az pontosan egy valami: odabaszni a másiknak, keményen, ellentmondást nem tűrően. Matuzalem, tesó, jól csináltad, nehogy már egy olyan emberért fájjon a szívünk, aki rasszista beszólások után hátulról seggbe rúg valakit, mint Totti! A kivart faszagyerek remekül megmutatta, hogy miként kell az ilyen emberekkel bánni. Szóljunk a játékvezetőről? Nem nagyon érdemes, megkapja majd a büntetését, vagy a ligától, vagy másoktól. Simplicio esésénél a büntető megadása önmagában komikus volt, de dumáért kiállítani valakit a hosszabbításban, két dolgot jelenthet csak csupán: vagy teljesen inkompetens az illető, vagy kis anyagi rásegítést kapott a meccs előtt. Egyik sem lepne meg. Nandót szidná valaki? Világítok én a szemébe folyamatosan lézerekkel, és meglátjuk, miként védene az illető, de gyanítom, a retinája védelmében csak a száját jártatná inkább. Végső soron: hadd örüljön a Roma, ez lesz minden örömük a szezonban.
Az más kérdés, hogy az Udinese bizony előzött, úgyhogy az udinei meccs a szezon egyik legkomolyabb mérkőzése lesz, nem is tudok róla, hogy valaha is volt ilyen komoly téttel bíró találkozója a két csapatnak. Hogy Nápolyban mi lesz, na persze az is egy zsákbamacska. A Cesenát viszont kegyetlenül meg kell ütni. Szó se róla, Ledesma és Radu nélkül még őket is nehéz lesz. Visszatérve a ma délutáni meccsre: Menez korai tockosát Ledesma fejére vajon miért nem emlegeti senki? No és vajon miért nem "látta" a játékvezető? Költői a kérdés.
A helyzet úgy áll, hogy mindent be fognak vetni az ellen és minden szinten, hogy a Lazio ne indulhasson a BL-ben. Egyrészt a manipulálható, hajlékony gerincű és megvehető bírókkal, másrészt minden olyan körülménnyel is, ami a pályán kívül van. Aggódni nem kell, hisz mondom: meglesz mindenkinek a maga büntetése, kinek előbb, kinek később. Jobbak voltunk a mai nap során, odabasztunk nekik, de kőkeményen és én ennyit vártam el. Menezre sajnos nem jutott senki, hogy komolyabb benyomást tegyen rá, de lesz még derbi, kivárjuk azt is. A Lazio valaha volt legjobb csapata, az első bajnokok is tudták, mi a győzelem receptje: megfélemlítés, ha kell, csontzene, majd a beszart ellenfelet ledarálni.
Reja mester, remélem mindenkit megdicsértél az öltözőben, a Roma ellen ezt kellett nyújtani. A célok továbbra is világosak. Nem alkuszunk meg és nem törünk meg. Már rég megszoktuk, hogy a bírói ítéleteknek csak sértettjei lehetünk. Nem ártana egy hasonló meccsen ráállítani 1-2 embert a játékvezetőre is, biztos ami biztos. Nem a Roma nyert, hanem taljaventó.
Mi megyünk előre, mint egy vatikáni bérgyilkos varázsló. Tigrisvér folyik az ereinkben és lángolnak az ökleink. Más agyunk és más szívünk van, mint a többieknek. Levadászunk a levegőből mindenkit, mit egy F-18-as. A jelszónk pedig: győzelem! A záró videóban mindaz szerepel, amiket az imént leírtam.
