Egy újabb elúszott győzelem... mondhatnám, ha nem láttam a volna a meccset. Mert ez minden lett volna, csak nem megérdemelt 3 pont. Az első félidő nagy részében szimplán rosszul játszott a Lazio, csak egy Hernanes villanásnak köszönhette a vezetést, a másodikban pedig szar volt, úgy körülbelül minden. A nagy akarás ugyanis nem egyenlő a jó, vagy hasznos focival. Ettől a garnitúrától és szisztémától szép játékot már senki sem vár, de eredményeset azért nem ártana. Mert teljesen más Milánóból hazatérni 1 ponttal, és Rómában leikszelni a Chievóval. Mondom ezt úgy, hogy a vendégeket minden dicséret megilleti. Természetesen a játékvezető nem nagyon volt velünk, de ezen már meg sem lepődöm, a vendégek gólját megelőző szöglet például egyáltalán nem volt szöglet. Mindegy, ezeken nem érdemes rágódni, mert egy harapni tudó csapat, bőven több mint fél óra alatt be tudta volna vinni a döntő találatot. Persze, ha a vezetőedző lekapja a pályáról az addigi legjobb játékost, úgy nehéz. Úgyhogy Reja, amellett, hogy a többiek sem voltak a topon, megint elbasztad, mégpedig már másodjára igen jelentősen. Nem túlságosan szomorú, viszont igen realista mondatok jönnek a továbbiakban.
Itt és most szögezzük le: a BL talán végérvényesen elúszott. Nem azért, mert annyi más jobb csapat lenne - egyébként azért is - hanem mert egyszerűen ez a csapat képtelen magabiztosan behúzni az úgymond kötelező meccseket. Nyilván, egy más szemszögből nézve, a maximumon pörgő Chievo legyőzése nem teljesen kötelező. Ha azonban ezt mondjuk, azzal kimondjuk azt is, amit én már a beharangozóban megtettem. A Lazio nem nagycsapat. Szeretne megint az lenni, időnként annak is látatja magát, de nem az. Nézzük, hogy melyek voltak a fő hibák.
Radu korán megsérült, ami alapvetően komoly félelmet szült meg bennem, de szerencsére ebből nem lett baj, Scaloni jelentősebb hiba nélkül játszott a helyén. A belső kettős szokás szerint jó volt, bár szögletgólnál azért mindig felmerül az ő felelősségük. Lichtsteiner viszont a mezőny egyik legjobbja volt. Nagyot játszott, szép megindulásai, cselei mellett óriásit is küzdött, egyértelműen győzelmet érdemelt volna. Ha így folytatja, semmi sem menti meg az eligazolástól. Brocchi és Matuzalem végezte a kulimunkát, jól, míg Bresciano pontosan úgy játszott, ahogy azt tőle várni lehetett. Ezen az sem javít, hogy a taktikai átállás után némileg hasznosabbá vált. Hernanes személyében találjuk a meccs másik legjobbját, nem csak a gólja, de a mezőnyben nyújtott teljesítménye miatt is. Elől viszont - szokás szerint - komoly gondok akadtak.
Kozák nagyszerűen harcol mindig, de ez nem elég. Ahogy azt is észre kell venni, hogy ő bizony igazán hasznos csak jolly jokerként beugorva lehet, nem 90 percen át játszva. Nem csak a technikai képzettsége, vagy az erőnléte miatt, hanem mert egyszerűn sok egy egész meccsre. A kiállítás benne van, viszont ha egy sárga tudatában visszavesz, eltűnik. Zarate meg egy nagy rakás szar, ezt eddig próbáltam szebben mondani, de ez az igazság. A mai nap során már méltatott Ceccarelli hasznosabb lenne nála, de lassan kimondom már azt is, hogy Foggiát sem ártana megnézni. Sculli viszont jelenleg nem reális alternatíva, mert hiába akar, ez rajta sem segít, ahogy Brescianón sem. 4 meccs alatt 1 gólpassz kicsit kevés, főleg úgy, hogy a pályán se nem különösebben gyors, se nem kimagaslóan ügyes. A pad hosszabb lett vele, de eddig nem olyan minőségi ember benyomását kelti, akit megéri szerződtetni a nyáron.
Rejára pedig most igazán mérges vagyok. Döntetlen állásnál leveszi az addigi legjobbat, az egyetlen hazai gól szerzőjét, akiben lehet bármi meglepő és fantázia? Ám tegyük fel, Hernanes annyira elfáradt, hogy a seggén át vette a levegőt. Ez sem menti fel a szakmai stábot, ők készítik fel a játékosokat. Zarate helyett pedig Mauri? Legalább egyetlen egy többé-kevésbé hasznos tulajdonsága van Mauritónak: kurva gyors. Helyette cseréljük be az igazi lendületgyilkos, Zil sebességű Maurit? Nincs kispad, igen, tudjuk, de mi a büdös francért nem igazolt akkor a klub jelentősebb erősítéseket? Míg mi azt hisszük, hogy ez a szezon valóban egy hosszú út kezdete, lehet, hogy Lotito megint a pofánkba köp?
Letargiába sem kell esni persze: a Lazio még mindig negyedik, jövő hétig nem is fog változni. Ezzel a játékkal és eredménysorral viszont lassanként az EL is bravúr lenne. Ezt pedig nem tudom elfogadni, és úgy gondolom, sokan mások sem. Az ősz egy gyönyörű álom volt, rendben. Ám ezeket az eredményeket, és ezt a játékot nem tudom kezelni. Döbbenetesen reménytelen a játék, főleg előre. Persze, ha mint középcsapat pozicionáljuk magunkat, akkor éppen a helyünk felé igyekszünk.
