Bizonyos dolgokat ki kell mondani, poénkodás nélkül. Kezdjük az alapvetésekkel: a Roma jobb csapat, mint a Lazio. Nem elsősorban a játékosállománya miatt, nem is azért, mert piszok nagy szerencséje van, tendenciózusan, többek között most is így nyertek. Egyszerűen azon oknál fogva, mert az egymás elleni összevetésekben az utóbbi időben, mindig ők a jobbak. Évek óta nyerik a derbiket, és ez nem véletlen. Az elsődleges oka ennek az az egyszerű tény, hogy alapvetően egy lúzer bagázs a Lazio. Ahelyett, hogy most kurva idegesen szidjuk a romanistákat, inkább ezen kellene elgondolkodni. Ez a helyzet. Ha pedig ez nem lenne elég, Reja is egy balfasz, mert érthetetlen döntéseket hozott, amivel alapvetően determinálta a mai vereséget. A gond az, hogy az utóbbi időben egyre több az ilyen. Egy pillanatig sem mondom azt, hogy el kell őt mozdítani. Nem, nem kell, csak látszik a hanyatlás. Nem a csapaton, az öregen, őszi formájához képest. A többit lássuk hajtás után.
Több érthetetlen tette is volt. Radu sérülésből tért vissza, oké, hogy szeret vagánykodni a derbiken, de okosabb lett volna legalább a sárga lapja után beállítani Scalonit. Nem tette meg, és a román, meglehetősen nagy hibája után lőhette Simplico a mindent eldöntő gólt. Konkrétan kabaré volt az a jelenet, mint a pingvinek álltak a védőink, várva, hogy valaki már csak kibassza a stadionból a labdát. Ez nem történt meg, Radu pedig egy elegáns passzal oldotta meg a drámai helyzetet. A Kozák-Floccari csere szintén nem nagyon érthető. Ha már vállalta - az egyébként szerintem hibás - döntését, hogy a cseh fiatal kezd kipróbált centerünk helyett, akkor ehhez végig tartania kellett volna magát. Sok újat taktikailag nem hozott Floccari beállása, nyilván labdaügyesebb, de ettől a szerkezet nem változott, nem lett támadóbb. Hátrányban Brocchi-Bresciano csere? Azt hittem feltépem a laptopom fém borítását (pedig karácsonyi cucc, menő HP). Mit képzelt?
Mindennek megkoronázásaként pedig 5 percre beállítja azt a Maurit, akiről sok minden elmondható, de az nem, hogy a végső percek megmentőembereként tud funkcionálni. Ehhez se a gyorsasága, se egyéb képességei nincsenek meg. Adta magát a helyzet, akár minden mindegy alapon is, hogy Sculli megejthesse bemutatkozását. Ennek elmaradása nem csak, hogy érthetetlen, de felettébb idegesítő is. Zarate pedig lassan már a látványával is heveny gyűlöletet kelt bennem. Mister Reja, ezt kurva keményen elbaszta.
Berni hozta a kötelezőt, bravúrt nem tudott bemutatni, nyilván ez nem hiba, csak tény. A hátsó alakzat is a szokásos volt, ami a nagyobbrészt stabilitást jelenti, időnkénti balfaszságokkal. Ide sorolható Lichtsteiner nevetséges kezezése, én nem tudom mit gondolt, valamint Radu fentebb már kivesézett gólpassza Simpliciónak. Gonzalez, ahogy azt vártuk is, jó döntés volt, sokat futott, jól helyezkedett, nálam jegyet váltott arra, hogy a Bologna ellen is kezdőként legyen a pályán. Kár, hogy csak nálam. Brocchi a szokásos, Ledesma ellenben igazi csapatkapitányként teljesített, hosszú idő után némi lelkesedés is látható volt rajta, ez mindenképpen jó jel. Hernanes próbálta-próbálta, néha sikerült, néha nem, de rajta igazán nem múlott. Higgadt büntetés-végrehajtó, és legalább egy ideig elhihettük, hogy a Lazio jut tovább. Kozáktól hiba többet várni, mint amit jelenleg tud, az pedig éppen annyi időre jogosítja fel, amennyit eddig a csapatban töltött. Zaratéről nem fogok írni egy büdös szót sem, fontolom, hogy a jövőben sem. Kurvára, nem is, kibaszottul elegem van belőle. Egy szenvedélyes, izzadt éjszakát kívánok neki Mexes társaságában, és ez még a kedvesebbik tervem.
Az igazán szomorú és idegesítő mégis leginkább az, hogy a Roma semmi extrát nem nyújtott. Volt egy stabil védelmük és középpályájuk, valamint egy kurva gyors Menezük, lényegében ennyi. Ám az a Lazióra nézve kritika, méghozzá nem is kicsi, hogy mindez elég volt ellenük. Elmondom a jelenlegi legégetőbb problémát: a Lazio nem a bravúrok csapata, és végképp nem az utolsó perces fordításoké. Semmi meglepő és semmi váratlan nincs a játékukban. Stabilak, kemények mint a fagyott kutyaszar, gyakran be tudnak gyötörni egy gólt, de ennyi és nem több. Hátrányból felállni a legritkább esetben sikerül csak, ha pedig a gólhátrányba kerülés a 60. perc után történik, keresztet is lehet vetni a csapatra. Ez egy középcsapatnál még előny is, de szeretnék azt hinni, pláne az eddigi szereplés tükrében, hogy a mi csapatunk nem az. A legalapvetőbb különbség pedig ma ez volt a Roma és a Lazio között: előbbiről el lehetett hinni, hogy húz egy váratlan, hogy a hosszabbításban is kiküzd egy gólt. Rólunk nem.
Ameddig ezt nem sikerül orvosolni, természetesen jobb és sokoldalúbb játékosokkal, addig az igazán nagy célok elérhetetlenek, és maximum verbálisan lesznek csak meg. Statikusak vagyunk, de nagyon. Ha pedig ez párosul szar, rossz időben elkövetett cserékkel, valamint nem valami jó formával, akkor esélyünk sincs egy Roma-szintű csapat ellen. Még egy meccs erejéig sem. Csalódott és szomorú vagyok. Születésnapomra egy jobb teljesítményt, esetleg győzelmet vártam volna. Ehelyett kaptam a rideg valóságot, és a jeges fénnyel megvilágított problémákat. Kevesek vagyunk. A Bologna ellen legjobb esetben is egy döntetlenre számítok. Ezt bővebben majd a maga helyén. Most ezzel zárom gondolataim: gratulálok a romanistáknak, teljesen, makulátlanul megérdemelték.
A következőkben a blog további szerzői is elmondják majd gondolataikat a meccsről. Több szem többet és jobban lát.
