Közeleg a naptári év vége, ilyenkor szokás évközi mérleget vonni, szerkesztőségi ülést tartani, megválasztani a legjobbakat, legrosszabbakat, a legemlékezetesebb meccseket és így tovább és így tovább. Mi itt azt találtuk ki, hogy szépen, soronként fogjuk elemezni a csapatot, minden játékosra bővebben kitérve. Nagyon komoly lehúzásokra természetesen egy ilyen félidény után nem kell számítani, elvégre egy pontszámban második helyen álló csapat játékosai rosszul biztosan nem szerepelhettek. Gyerünk előre!
Kapusok:
Muslera: Kivel is kezdhetnénk hálóőreink sorát, mint a kirobbanthatatlan Nandóval? Azzal a játékossal, akinek most már lehet akármilyen karrierje, de rosszakarói soha nem fogják elhinni azt, hogy ő jó kapus. Pedig az, és ezt akkor is tartjuk, ha az ellen oldal képviselői mérgükben - no és persze irigységükben - az eget rárogyasztanák. A babaképű játékos, amíg bent van a ketrecben, átverhetetlen és megverhetetlen. Bravúr és reflexkapus. Mikor ki kell mozdulni, beadásokat kell lehúzni, vagy lábbal kell játékba avatkozni, ott jönnek csak a problémák. Időnként nem is kicsik. Ennek ellenére komolyan kivette belőle a részét, hogy a csapat most ott van, ahol, és dőreség lenne nem megdicsérni őt ezért az őszért. A Juventus és az Udinese elleni meccsek kicsit ugyan beárnyékolják a róla kialakított képünket, de előbbi esetben, Kraszics góljánál gondoljunk csak bele: lehetett volna igazán jó döntése ott Muslerának? Bárhova is nyúl, bármire is készül, ha nem találja el a támadó gondolatát, azt mondhatjuk, bakizott. Egyszerűen abban a szituációban nem volt jó megoldás. No meg gondoljunk csak az előtte végrehajtott, hihetetlen nagy védésére, vagy a palermói bravúrjátékára. Szeretjük.
Berni: Róla elsősorban mindig az jut eszembe, hogy mennyivel többre vihette volna a jelenlegi karrierjénél, hiszen az U21-es válogatottig bezárólag, az összes korosztályos válogatottban szerepelt. Talán előrébb tartana, ha maradt volna Angliában, ismerve az ottani kapusfelhozatalt. Mert egyáltalán nem rossz kapus a jó Tommaso, olyannyira nem, hogy másfél évvel ezelőtt a harmadik-negyedik számú kapusként, mindenki biztosra vette a távozását, erre most ott tartunk, hogy stabil második kapus. Ebben nyilván nem csak neki volt szerepe, ha nincs Bizzarri csillaghullása, nem tört volna előre ő sem, no de kit érdekel a ha. Amikor szerepet kap, akkor biztosan, feladatát gond nélkül megoldva véd és erre is van szükség egy tartaléktól. Ő a jó ember, kapusposzton nincs szükség erősítésre, ez igaz már csak azért is, mert tavaly, a Fiorentina ellen miatta nem kapott ki a csapat.
Bizzarri: Ott van minden edzésen és szívesen viszi a labdákat is. Jó, ez szemétség, de azért némileg többet várt volna az ember egy olyan kapustól, aki volt már az argentin válogatott keretének a tagja és stabil kezdőként érkezett a Lazióhoz a Cataniától. Személyes pech, hogy Nando pontosan akkor támadt fel, mikor ő csatlakozott és aztán sérülések is hátráltatták, így végül Berni is megelőzte a sorban. Képességileg nem a rangsor harmadik helyén lenne, az biztos. Ha valamit még kezdeni akar a karrierjével, akkor jobban teszi, ha távozik.
Hátvédek:
Lichtsteiner: Talán a jelenlegi legszebb nevű játékosa a csapatnak, nem? Ám ami ennél is fontosabb, a hátsó sor legaktívabb, legszebb reményű tagja, nem csoda, hogy minden jelentősebb csapatnak felkeltette az érdeklődését, élükön a Juventussal. Nem csoda: a vb-t is megjárt jobblábas futógép fel s alá viharzik a széleken minden egyes meccsen, az utolsó erejéig küzd, egyszerűen jó érzés nála látni a labdát. A tetejében pedig egy szimpatikus illető. Ne legyenek illúzióink: nem sokáig fog már a Lazióban játszani, cserébe hasonlóan szép üzletet le lehet majd bonyolítani, mint ami Kolarov esetében volt. A jobbszél állandó és minőségi képviselője a csapatnál, igazán rossz meccse talán nem is volt.
Dias: Sokakban felmerülhet tavaly januárban, hogy nem elég a szarban állás igen magas foka a Laziónál, de még egy idősödő brazilt is leigazolnak, némi nehezítő körülményként. Mekkorát tévedtek! Andre személyében a jelenlegi keret legtechnikásabb védője érkezett a csapathoz, aki minden pontrúgásnál komoly veszélyt jelent az ellen kapujánál is, Palermóban tudnának erről, meg az elveszített 3 pontról beszélni. Biavával együtt Serie A szerte irigyelt védő kettőst alkotnak és ez a jelenlegi Lazio igazi ereje: a végtelenül meggyőző és sikeres stabilitás, aminek az alapjait ők ott hátul teszik le. Sokat van elől, de csak akkor, ha kell, nem nagyon kalandozik és kevés hibáját bravúrokkal javítja. 2-3 jó éve még biztosan van, elmondása szerint azt a Lazióban képzeli el. Örülünk neki, pláne, hogy a brazil védőt az utóbbi időben Cribari jelentette...
Scaloni: Sok jót nem lehet róla mondani, igaz, rosszat se. A kupában eddig mindkét alkalommal végigjátszotta a meccset, jól, a bajnokikon pedig ha szerepet is kap, az csupán időhúzó funkciót tölt be. Ez egy dolog, viszont mindjárt más a kép, ha hozzátesszük, hogy Lionel a sikerei teljében lévő Deportivóban volt alapember. Mi lett veled? Szomorú.
Artipoli: Olyannyira jelentős a csapatbeli tevékenysége, hogy mezszámot sem kapott. Fiatal tehetségnek sem nevezném, 24 múlt. Személye egy jelentős érv arra, hogy baromira túlduzzasztott a keret.
Bonetto: Mi értelme van jegelni egy 31 éves játékost úgy, hogy még edzeni se mindig edz a csapattal és legutóbb 4 éve lépett pályára annak színeiben? Lotito tudja.
Chirico: 21 éves, Lazio nevelés, szintén mezszám nélkül. Benne még lehet fantázia, de nem úgy, hogy 2 év alatt egy komoly meccset sem játszik. Gyorsan kölcsön kell adni és az idő eldönti, hogy mi lesz belőle.
Garrido: Egyértelműen Kolarov pótlására érkezett, viszonylag kevés pénzért, bár azért 2 millió euró annyira nem aprópénz. Ezzel szemben a bajnokikon kezdőként még egyszer sem kapott szerepet, igaz, többször le is sérült az edzéseken. Reja viszont láthatóan nem bízik benne, és erre lehet azt mondani, hogy angol módi, miszerint agyatlanul rohanunk a labda után, kevéssé készít fel az itáliai taktikázásra, de akkor minek igazolta le? Konkrétan ő kérte ugyanis a baszk balszélsőt. Arra nem is merek gondolni, hogy ő volt a felhozatal közül még a legjobb megoldás. Pedig jó pedigréje van: a Real Sociedad oszlopos tagjaként érkezett a Manchester City-hez, ahol kezdetben egyértelműen alapemberként számoltak vele, később egyre jobban kiszorult a pikszisből és Kolarov érkeztével teljesen elfogyott körülötte a levegő. Pedig tud ő szép dolgokat, de vajon lesz-e lehetősége igazán élesben bizonyítani?
Stendardo: Ő szívta meg a legjobban, hogy összeállt a Biava-Dias fal, mert így teljesen kiszorult a kezdőcsapatból, és elnézve a kettős formáját, valamint Willy korát, ez a helyzet sajnos nem is nagyon fog változni. Sajnos, mert igazi csupa szív játékos Stendardo, aki miután a Lotitóval kapcsolatos félreértését megbeszélte és tavaly ősszel visszakerült a csapatba, komoly szerepet vállalt abban, hogy nem esett ki a Lazio, illetve a tavaszi menetelés idején is biztos pont volt. Reja a legutolsó pillanatig kezdőként számolt vele, de arra senki sem számíthatott, hogy Biava élete formájában kezd futballozni. Egy cím biztosan az övé: a keret legjóképűbb játékosa.
Diakité: Kétfajta laziale létezik: az egyik, aki azon nyomban megszabadulna tőle, mert megbízhatatlan és nem képes hosszútávon kiegyensúlyozott játékra - már amikor lehetőséget kap - a másik, aki még mindig bízik benne, mert Mobidóban ott lapul annak a lehetősége, hogy igazán jó játékos legyen. Én egyértelműen az utóbbi tábort erősítem. Az a gond, hogy Reja nem igazán ad neki lehetőséget, így nem tud megfelelően fejlődni, persze ilyen eltalált védőnégyesnél nincs is rá szükség. Talán a legjobb megoldás a kölcsönadás lenne, mert nem szabad eladni. Ezerszer leírtam: azon kevés játékosok egyike, aki nem képes középszerű teljesítményre; mindenféleképpen elkápráztat, pozitív vagy negatív irányban, de leesik az állad.
Radu: Ahhoz képest, hogy az eddigi egész idényben egy olyan poszton szerepelt, ami nem az övé, még a Barcelona érdeklődését is felkeltette. Nem meglepő, hosszú ideje mondom róla: sallangmentes, szürke és észrevehetetlen játéka a legnagyobb erőssége. Mert róla soha nem fog szólni egy meccs sem, ám ha jó formában van, a legjobb gépek közé emelkedik. Az ősz elején egy kis gödörbe került, ám onnan mintaszerűen felállt és a Juventus ellen pontosan látszott, hogy mennyire fontos is az ő szereplése. Egyben a csapat legégetőbb problémája is a balszél: ha oda nem sikerül megfelelő embert igazolni, aki pótolni, helyettesíteni tudja Radut, akkor azon meccsek fognak elmenni.
Biava: Hasonló gondolatok lehettek vele szemben is, mint Dias esetében, mikor januárban Rómába érkezett. Persze, egy tapasztalt, már elég sokat bizonyított védőről van szó, aki megfelelő Stendardo helyettesének, no de komolyan erre van szüksége a csapatnak? Igen, komolyan. Mert augusztus környékén valami elképesztő formába került, egyszerűen kilökte Willyt a kezdőből és Dias oldalán hónapokon keresztül a legjobb belső kettőst alkották. Olyannyira, hogy több hivatalos oldalon a Serie A féléves álomcsapatában is helyet kapott, teljes joggal. Hibát szinte nem látni tőle, ha mégis, akkor következőre álomszerűen szerel az ötösön belül és gólszépség tekintetében sem marad el brazil társától. Egyetlen egy gond van vele: sajnos hosszútávon nem lehet megoldás, pedig ha 5-6 évvel fiatalabb lenne...
